Energiamegtakarítás családi házban
Megújuló energiahasznosítással foglalkozó cégeknél az érdeklődők leggyakoribb kérdése manapság az, hogyan lehetne a növekedő gázárak mellett legalább szinten tartani a fűtésre fordított költségeket. A napkollektorokat forgalmazó cégeknél „véletlenül” napkollektoros fűtésrásegítést javasolnak, a hőszivattyú forgalmazóknál akár levegőkazánt is lehet vásárolni, sejtetve, hogy az a semmiből állít elő energiát. A kazánértékesítőknél a kondenzációs kazánt, vagy a faelgázosító kazánt írják a receptre, esetleg pelletkazánt, avagy kandallót. Arra is volt példa, hogy téliesítésre szoruló nyaralóépületre 8 millióért napelemet ajánlottak, mint fűtésmegoldás, látatlanban, e-mail-ben.
Ember legyen a talpán, aki így kiigazodik. Mindegyik ajánlat lehet jó (a napelemes fűtésrásegítés kivételével) a megfelelő helyen, bizonyos körülmények között.
A teljesség igénye nélkül néhány gondolat:
Magyarországon az épületek fűtésére nagyjából 2,5-szer több energiát használunk, mint Ausztriában, pedig ugyanaz a technológia hazánkban is adott. Magyarán szólva, épületeink hőtechnikailag katasztrofális állapotúak. Ezt a problémát nem lehet megújuló energiák használatával megkerülni.
A „legmegújulóbb” energia az, amit fel sem használunk.
Reménytelen vállalkozás kisméretű tégla vagy B30-as falazatú, gyengén hőszigetelt (közepes hőszigeteltségi fokozathoz ezeknél a falaknál 8-10 cm vastagságú hőszigetelés szükséges!) épület radiátoros fűtéséhez hőszivattyút ajánlani megtakarítás reményében.
A téli hideg beköszöntének oka a Föld felszínére érkező napenergia csökkenése, a Nap-pálya rövidülése. A csak fűtési céllal felszerelt napkollektoros rendszerrel az egyre kevesebből szeretnénk egyre többet hasznosítani. Biztosan nem fog sikerülni. Ha a nyári félévre eső kétszeres mennyiségű hőenergiát semmire sem tudjuk hasznosítani, akkor ez bizonyosan értelmetlen beruházás. Azaz miért létesítsünk kollektormezőt, ha az hónapokon keresztül energiatermelés nélkül, feleslegesen „napozik” a tetőn?
Fűtés-kiegészítés esetében a méretezés elengedhetetlen, hiszen az épületek adottságai minden esetben más és más. Méretezéseinkből kitűnik, hogy megújuló energiák használata fűtés céljára csak olyan épületekben lesz gazdaságos, amelyeknek az éves fűtésenergia-igénye nem haladja meg a 300 MJ/m2/év körüli értéket.
Fűtésrásegítés napkollektorral
2007-ben, a Gázkorszak alkonyának kezdetén a leendő vásárlók/megrendelők igen gyakran napkollektoros fűtésrásegítést szeretnének, nem sajnálva a beruházásra 1,5-2,5 millió forintot.
Az esetek döntő hányadában a felhasználás célja a fűtésrásegítés mellett HMV előállítás, a fűtési szezonon kívül termelődő energiatöbbletnek viszont semmilyen felhasználási lehetősége nincs. Bevállalják (szóban és előzetesen) a kollektorok nyári takarását, vagy a többlethő kútvízzel való semlegesítését. Van, aki bankhitelt is hajlandó lenne felvenni ezért a feltételezett gázszámlacsökkentő befektetésért.
Ezekben az esetekben fokozottan meg kell vizsgálni, hogy a megrendelő tisztában van-e a várható megtakarítás nagyságrendjével, pontosan tudatni kell, közelítőleg mennyi földgázt takaríthat meg.
A téli hideg beköszöntének oka a Föld felszínére érkező napenergia csökkenése, a Nap-pálya rövidülése.
A csak fűtési céllal felszerelt napkollektoros rendszerrel az egyre kevesebből szeretnénk egyre többet hasznosítani. Biztosan nem fog sikerülni.
Bármennyi napkollektor lesz a háztetőn, decemberben délután 4 órakor besötétedik, majd reggel 7 körül kivilágosodik, és jellemzően alig lesz olyan nap, amikor reggeltől estig derült lesz az égbolt. Magyarországon az időjárás már csak ilyen, ezt kollektor-vásárlással megváltoztatni nem tudjuk.
Egy jó minőségű, vákuumcsöves napkollektor optimális tájolás esetén a téli félévben mintegy 700-750 kWh hőenergiát termel. Ez kazánhatásfoktól függően 80-120 m3 földgáz megtakarítását jelenti. A nyári félévben ennek a kétszeresével, 1400-1500 kWh-val számolhatunk.
A kulcskérdés az, hogy a nyári energiahozam fog-e hasznosulni, jelentkezik-e valamilyen megtakarítás a hideg-melegvíz előállításon túl. Ha nem hasznosul, akkor a rendszer „megtérülése” a várható 10 év helyett 30 év lesz.
További nem elhanyagolható kérdés, hogy a nyári túltermelés idején a kollektorok 200 °C feletti „állandósult” állapotát tudjuk-e kezelni. Elvben a kollektorok meghibásodás nélkül viselik ezt az állapotot, de ne gondolja senki, hogy ez nem rövidíti a rendszer élettartamát.
A napkollektoros fűtésrásegítés természetesen nem tiltott tevékenység, de elsősorban akkor „értelmes” beruházás, ha kerti medencefűtéssel párosítható, így megvan a rendszer egész éves folyamatos kiterhelése.
Még ilyen körülmények közt is előfordulhat elégedetlen ügyfél, ha nem kellő körültekintéssel folyt a kivitelezés, vagy nem kellően definiált a szerződés.
Forrás: kardoslabor
|