Cégünk részt vett a 2008-as, Megújuló energiaforrások tervezői szemináriumán - 2008.03.07.
Az Érdi Építő Mérnöki Iroda kiemelt fontossággal kezeli a fenntartható és környezetbarát építészetet. Ezért megragadunk minden lehetőséget, hogy olyan információk birtokába kerülhessünk, mely ezt az elkötelezettségünket erősíti. 
Energiamegtakarítás családi házban
Megújuló energiahasznosítással foglalkozó cégeknél az érdeklődők leggyakoribb kérdése manapság az, hogyan lehetne a növekedő gázárak mellett legalább szinten tartani a fűtésre fordított költségeket. A napkollektorokat forgalmazó cégeknél „véletlenül” napkollektoros fűtésrásegítést javasolnak, a hőszivattyú forgalmazóknál akár levegőkazánt is lehet vásárolni, sejtetve, hogy az a semmiből állít elő energiát. A kazánértékesítőknél a kondenzációs kazánt, vagy a faelgázosító kazánt írják a receptre, esetleg pelletkazánt, avagy kandallót. Arra is volt példa, hogy téliesítésre szoruló nyaralóépületre 8 millióért napelemet ajánlottak, mint fűtésmegoldás, látatlanban, e-mail-ben.
 
Ember legyen a talpán, aki így kiigazodik. Mindegyik ajánlat lehet jó (a napelemes fűtésrásegítés kivételével) a megfelelő helyen, bizonyos körülmények között.
 
A teljesség igénye nélkül néhány gondolat:
Magyarországon az épületek fűtésére nagyjából 2,5-szer több energiát használunk, mint Ausztriában, pedig ugyanaz a technológia hazánkban is adott. Magyarán szólva, épületeink hőtechnikailag katasztrofális álla­potúak. Ezt a problémát nem lehet megújuló energiák használatával megkerülni.
 
A „legmegújulóbb” energia az, amit fel sem használunk.
 
Reménytelen vállalkozás kisméretű tégla vagy B30-as falazatú, gyengén hőszigetelt (közepes hőszigeteltségi fokozathoz ezeknél a falaknál 8-10 cm vastagságú hőszigetelés szük­séges!) épület radiátoros fűtéséhez hőszivattyút ajánlani megtakarítás reményében.
A téli hideg beköszöntének oka a Föld felszínére érkező napenergia csökkenése, a Nap-pálya rövidülése. A csak fűtési céllal felszerelt nap­kollektoros rendszerrel az egyre kevesebből szeretnénk egyre töb­bet hasznosítani. Biztosan nem fog sikerülni. Ha a nyári félévre eső kétszeres mennyiségű hőenergiát semmire sem tudjuk hasznosítani, akkor ez bizonyosan értelmetlen beruházás. Azaz miért létesítsünk kollektormezőt, ha az hónapokon keresztül energiatermelés nélkül, feleslegesen „napozik” a tetőn?
 
Fűtés-kiegészítés esetében a méretezés elengedhetetlen, hiszen az épületek adottságai minden esetben más és más. Méretezéseinkből kitűnik, hogy megújuló energiák használata fűtés céljára csak olyan épületekben lesz gazdaságos, amelyeknek az éves fűtésenergia-igénye nem haladja meg a 300 MJ/m2/év körüli értéket.
 
 
Fűtésrásegítés napkollektorral
 
2007-ben, a Gázkorszak alkonyának kezdetén a leendő vásárlók/megrendelők igen gyakran napkollektoros fűtésrásegítést szeretnének, nem sajnálva a beruházásra 1,5-2,5 millió forintot.
Az esetek döntő hányadában a felhasználás célja a fűtésrásegítés mellett HMV előállítás, a fűtési szezonon kívül termelődő energiatöbbletnek viszont semmilyen felhasználási lehetősége nincs. Bevállalják (szóban és előzetesen) a kollektorok nyári takarását, vagy a többlethő kútvízzel való semlegesítését. Van, aki bankhitelt is hajlandó lenne felvenni ezért a feltételezett gázszámlacsökkentő befektetésért.
 
Ezekben az esetekben fokozottan meg kell vizsgálni, hogy a megrendelő tisztában van-e a várható megtakarítás nagyságrendjével, pontosan tudatni kell, közelítőleg mennyi földgázt takaríthat meg.
 
A téli hideg beköszöntének oka a Föld felszínére érkező napenergia csökkenése, a Nap-pálya rövidülése.
A csak fűtési céllal felszerelt napkollektoros rendszerrel az egyre kevesebből szeretnénk egyre többet hasznosítani. Biztosan nem fog sikerülni.
Bármennyi napkollektor lesz a háztetőn, decemberben délután 4 órakor besötétedik, majd reggel 7 körül kivilágosodik, és jellemzően alig lesz olyan nap, amikor reggeltől estig derült lesz az égbolt. Magyarországon az időjárás már csak ilyen, ezt kollektor-vásárlással megváltoztatni nem tudjuk.
 
Egy jó minőségű, vákuumcsöves napkollektor optimális tájolás esetén a téli félévben mintegy 700-750 kWh hőenergiát termel. Ez kazánhatásfoktól függően 80-120 m3 földgáz megtakarítását jelenti. A nyári félévben ennek a kétszeresével, 1400-1500 kWh-val számolhatunk.
A kulcskérdés az, hogy a nyári energiahozam fog-e hasznosulni, jelentkezik-e valamilyen megtakarítás a hideg-melegvíz előállításon túl. Ha nem hasznosul, akkor a rendszer „megtérülése” a várható 10 év helyett 30 év lesz.
 
További nem elhanyagolható kérdés, hogy a nyári túltermelés idején a kollektorok 200 °C feletti „állandósult” állapotát tudjuk-e kezelni. Elvben a kollektorok meghibásodás nélkül viselik ezt az állapotot, de ne gondolja senki, hogy ez nem rövidíti a rendszer élettartamát.
 
A napkollektoros fűtésrásegítés természetesen nem tiltott tevékenység, de elsősorban akkor „értelmes” beruházás, ha kerti medencefűtéssel párosítható, így megvan a rendszer egész éves folyamatos kiterhelése.
Még ilyen körülmények közt is előfordulhat elégedetlen ügyfél, ha nem kellő körültekintéssel folyt a kivitelezés, vagy nem kellően definiált a szerződés.
 
Forrás: kardoslabor
 
 

Napkollektor

 

 

 

napkollektor

 

 

 

Napkollektor

 

 

 

Napkollektor

vissza az előző oldalra

Szóljon hozzá!

Ha van észrevétele, kérdése a cikkel kapcsolatosan, itt megírhatja nekünk!


Az Ön neve:
E-mail címe:

   Üzenet, hozzászólás:
Üzenet küldése