Kifejezés |
Meghatározás |
Alap |
A ház alapja, erre épül a ház |
Alapozás |
A ház alapjának elkészítése |
állóláda |
malteros láda, belõle meri ki a habarcsot a kõmûves |
ámbitus |
oszlopos tornác, folyosó |
apertúra |
nyílás, rés |
apszis |
szentély |
architektonikus |
építészeti jellegű (itt: tehát nem szobrászi) |
árkád |
pilléreken vagy oszlopokon nyugvó ívállás, ívsor, lehet csak a homlokzaton jelentkező motívum, zárt vakárkád, vagy a mögötte lévő nyitott térrel együttes térforma |
árkádos tornác |
épületek fő- vagy oldalhomlokzatán levő oszlopos-pilléres árkádfolyosó |
átfedés |
két egymás alatti, ill. melletti cserép egymásra illesztése |
attika |
a főpárkány feletti, a tetőt eltakaró tömör vagy áttört mellvédszerű fal. |
bádog |
a lemez népies elnevezése, létezik horganyzott lemez, horganylemez, alumínium, réz lemez |
baldachin |
hordozható védőtető vagy épitett, függesztett jellegű jelképes tetőzet. |
bazilikális elrendezés |
három hajós térrendszerben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, és a fény a főhajó ablakain áramlik be |
belépõ |
a lépcsõ azon része, amelyre a lábunkat tesszük |
béllet |
kapu vagy ablak befelé szűkülő, egész vagy féloszlopokkal díszített kerete |
bikafa |
tetõmagasságba állított két kilógó, erõs gerenda, az arra szerelt csigával nehéz anyagokat emelnek magasba |
bitugél |
bitumenes szigetelõhabarcs, csemperagasztó, talajnedvesség ellen, vízszigetelésként |
boltozat |
íves metszetű térlefedő felületszerkezet, amelyben nyomóerő működik, fajtái: donga-, kereszt-, kolostor-, teknő- és süvegboltozatok, terheit és oldalnyomásást falakra, falszakaszokra, ívsoros pillérekre, esetleg oszlopokra adja át |
boltöv, boltív |
ívformában falazott, nyomott teherhordó elem, áthidalás, kiváltószerkezet, a boltszakaszokat elválasztó harántirányú pánt, heveder |
boltszakasz, szakasz |
a boltozat együttműködő szerkezeti egysége |
borda nélküli boltozatok |
a donga-, kereszt-, kolostor- és teknőboltozatokban borda nem szükséges, az egész felületet kell kizsaluzni |
bordás boltozatok |
a román és gótikus keresztboltozatoknál csa k a bordákat kellett alázsaluzni, a süvegek kézzel kiboltozhatók voltak |
bordás hálóboltozatok |
a gótikus kereszt- vagy többnyire dongaboltozat formát bordák tagolják kézzel kifalazható mezőkre, így csak a kőbordákaz kellett építés közben zsaluívekkel alátámasztani. Előfordul, hogy ezek a bordahálók csak utólag felhelyezett, applikált díszítések. |
borona fal |
farökökből összerótt, a sarkokon összelapolt faszerkezet |
castello (ol.) |
várkastély, erődített kastély |
ciklopfal |
kötõanyag nélküli kõtömbökbõl rakott (nem réteges) fal |
citling |
szegekkel átvert kefeszerû falap vakolat érdesítésére |
colstok |
összehajtható, fából készült - centi, illetve coll (azaz hüvelyk, angolul inch) beosztású - mérõvesszõ |
culáger |
építõipari segédmunkás |
csarnoktemplom |
azonos magasságú hajókból álló templom |
csillagboltozat |
a bordás boltozatnak a későgótikában elterjedt dekoratív csillagmintát adó változata |
csobbantás |
durva vakolás, amikor a mester a merítõkanállal a vakolatot hirtelen suhintással a falazatra hányja |
deflektor |
kéménysapka, szellõzõkupak a tetõn |
dehidrálni |
vízteleníteni |
dekalcinálás |
mésztelenítés |
depó |
raktár, lerakat |
diadalív |
itt 1. a római diadalívekről átvett három nyílásos motívum, 2. a templomépítészetben a hajót a szentélytől elválasztó boltív |
dongaboltozat |
félhenger alakú, szegmensív vagy parabola metszetű boltozat, mely oldalain folyamatos alátámasztást igényel |
döngölõ |
beton tömörítését segítõ fa döngölõ |
durchmars |
túlóra, több mûszak egyben |
elevátor |
serleges emelõ és szállító szerkezet |
elfuserált (fusermunka) |
rosszul végzett munka |
élsimító |
keskeny, egyenes hosszú simító léc |
erõs a fal |
a függõlegestõl eltérõ, kifelé dõlõ fal neve |
esõgallér |
csövek, oszlopok körüli lemezborítás |
ettringit |
az ún. cementbacilus, azaz talajvíz hatására létrejött vékony, tû alakú kristályok, a betont elrepesztik, teherbírását csökkentik |
exedra |
az ókori építészetben az apszissal, szentéllyel egyenértékű félkör alaprajzú fülke |
fabeton |
könnyûbeton-féle (fa adalékanyagú úsztatott beton) |
falazó zsinór |
megkönnyíti az egyes téglasorok külsõ élének pontos beállítását, illetve a téglasor felsõ élének egyenletességét; más szóval szamárvezetõ |
falcolás |
bádogszélek egymásra hajtása, ill. összeillesztése |
falegyen |
a födém alatti utolsó téglasor neve, arra kerül a koszorú, illetve a gerendák |
falpillér |
(pilaszter) a falból különböző vastagságban kiemelkedő pillér |
falsáv (lizéna) |
a falpillérnél kisebb kiülésű, pillért utánzó vakolatsáv |
falszegélylemez |
csaknem derékszögben meghajtott lemezcsík |
fangli vagy fándli |
kõmûves serpenyõ, vele merik ki s terítik el a habarcsot téglára, segítségével malterozzák a falat (hordják fel a vakolatot), merítõ kanálnak is nevezik |
fejelõ tégla |
hosszanti irányban felezett, vagy harmadolt kisméretû tégla |
feles-, negyedes-, háromnegyedes tégla |
keresztirányban darabolt tégla, a szükséges rész mérete alapján |
felhúzni a falat |
rakni a sorokat, vagyis növelni a fal magasságát |
fellépõ |
a lépcsõfokok magassága |
fiatorony |
karcsú, gúla alakú formaelem, a gótikus építészetben leterhelésként használták |
fõfal |
a ház teherhordó és külsõ falazata |
fógli (vogli) |
gömbölyített simító eszköz a felmenõ fal és a mennyezet találkozásához |
fokhegy sor |
élére, foghegyre állított téglasor |
forcof (vorcof) |
ereszcsatorna végzõdése |
főapszis |
főszentély |
freskó, al fresco (ol.) |
friss, nedves mészvakolatra vízzel kevert porfestékkel készített falkép. Színei tartósabbak, mint a százaz vakolatra festésnél (secco), viszont a vakolat száradása miatt gyorsabb munkát igényel, ezért szakaszokban készül |
fröcskölés |
egy kézbevett fadarabhoz ütögetik a színezõ kõporba mártott nyírfavesszõt |
fuga |
a téglák közötti vízszintes vagy függõleges hézag; illesztés, ereszték |
fugázás |
hézagolás, tömítés |
fugázó habarcs |
ezzel az anyaggal töltik ki a hézagot |
fúgléc |
hézagtartó léc |
fundamentum |
a ház, épület alapzata |
fuser |
rossz munkát végzõ személy |
függőkert |
teraszosan kialakított, öntözési rendszerrel ellátott emeleti kert, illetve tetőkert |
glettelés |
falsimító anyag |
glettelés |
vakolat egyenetlenségeinek eltüntetése (kétszer rostált anyag felhordását követõen cement és víz pépes keverékével készre simítják a beton felületét) |
görög kereszt |
egyenlő szárú kereszt |
grádics |
lépcsõ |
granulált |
szemcsézett |
grisaille |
fekete-szürke-fehérrel festett, dombormű illúzióját keltő festmény, hasonló színvilágú üvegfestmény, üvegablak |
gúzolás, slígerezés |
a nyers téglára kerülõ híg alapvakolat |
gyámfal |
a boltozatot tartó fal, támfal |
gyámgerenda |
alátámasztásra szolgáló gerenda |
gyámkő (konzol) |
a falba beépített, annak síkja elé kiugró változatos kialakítású alátámasztó elem |
gyenge a fal |
a függõlegestõl eltérõ, befele dõlõ fal neve |
gyilokjáró |
a várak védőfalainak tetején húzódó, lőrésekkel tagolt folyosó, amelynak védelmében lehetett támadni a várat ostromlókat |
habarcs |
mész, cement és homok vizes keveréke |
hagymasisak |
hagyma alakú, alul kidomborodó, felül kihegyesedő toronytető |
hajó |
főként hosszanti elrendezésű templomoknak a hívek befogadására szánt tere. Többhajós épületeknél a hajók terét árkádsorok, oszlop- vagy pillér-gerendás rendszer kapcsolja össze (főhajó, oldalhajó vagy mellékhajó). A hossztengelyre merőleges kereszthajó többnyire ívekkel kapcsolódik a hosszhajókhoz |
hálóboltozat |
a bordás boltozatok egyik későgótikus típusa. A sűrűn elhelyezkedő bordák számos metszéspontjukkal egyenletes hálós rajzot adnak. Főleg hosszanti terek lefedésére alkalmazták |
halszálka boltozat |
halszálkamintás falazással rakott boltozat, melyet a rómaiak különösen kedveltek. Az építőelemek (leggyakrabban tégla) kalászhoz vagy halgerinchez hasonló falazása. |
hattyúnyak |
az ereszlefolyó felsõ, íves része |
Házalap |
hébli |
kézi emelõ |
héjazat |
az épület tetőzetének vagy boltozatának lefedésére, csapadék elleni védelmére szolgáló burkolat |
héjszerkezet |
egyszer vagy kétszer görbült felületekből kialakított térbeli tartószerkezet, melynek vastagsága egyéb méreteihez képest igen kicsi |
heveder, hevederív |
a boltozat hosszanti tengelyére merőlegesen elhelyezkedő a boltozatot erősítő ív |
hévér, vagy hébér |
fogaskerekes, csavaros kézi emelõ |
hidrofor |
nyomólégüst, fokozza a hálózati víz nyomását |
hóbli vagyis felhúzó deszka |
széles, többnyire a mennyezet vakolására szolgáló vakolatsimító fából, mûanyagból, fémbõl |
hófogó |
az ereszcsatorna fölé, a cserepek közé szerelt vagy a cserépen levõ, a cserepek síkjából kiálló összefüggõ szerkezet az olvadó hó megfogására |
holker, holkersimító |
élek, sarkok kialakítására való ívhúzó szerszám |
homlokzat |
az épület oldala, egy irányú vetülete, nézete |
horcsik födém |
téglabetétes födém |
hordóláda |
hosszú fülû, többnyire habarcs szállítására készült láda |
hótörõ |
a tetõsíkból kiálló fémszerkezet a lecsúszó hó feldarabolására |
hózug |
a kéménypillér tetõgerinc felöli, többnyire kibádogozott oldala |
húzol |
híg, cementes habarccsal kellõsíti a falfelületet, hogy késõbb felhordható legyen az alapvakolat |
intarziátor |
a faberakásokat készítő asztalos, mesterember |
ívmező |
íves záródású nyílásoknál az ívet és a vállpontjait (ahonnan az íves rész indul) közrezáró terület |
ívsoros párkány |
félkörívek sorából álló díszítőszalag közvetlenül a párkány alatt |
izolit |
kõzetgyapot hõszigetelõ anyag |
japáner |
két nagy kerekû, billenthetõ anyagmozgató eszköz |
kantfal |
élükre állított téglákból rakott fal |
káptalanterem |
kolostorokban, székesegyházi- és társaskáptalanokban a szerzetesek vagy a papság gyűlésterme, a közösség ügyeinek intézésére szolgál. |
kartecsni (lehúzóléc) |
kétkezes vakoló eszköz a habarcs durva elegyengetéséhez |
kazamata |
a várfalak vastagságában ill. a bástyák belsejében a föld alatt kiépített boltozott védelmi helyiség. |
kecskebak |
kisebb állványzat, a ráhelyezett pallókról már elérhetõ a mennyezet |
kefni |
üreges mennyezeti béléstest, betonból vagy kerámiából készül |
kellõsítés |
annak az igénye, hogy az elõkészített felület jó feltételt teremtsen a következõ vakolatréteg kötéséhez |
kengyel |
betonba tett zárt formára hajlított vasalakzat |
kerengő |
a kolostor belső udvarát körülvevő árkádos folyosó. |
keresztboltozat |
eredetileg két dongaboltozat áthatásából keletkező boltozat, sokféle altípusa van: pl. csúcsíves, bordás, stb. |
kibújó |
a külsõ tetõre történõ kijutást megkönnyítõ nyílás |
kitt (javítókitt) |
fatapasz, késtapasz |
kitûzés |
kijelölni a ház pontos helyét, illetve építendõ rész méreteit a tervrajz alapján |
klamni |
szorító, összetartó |
klinker |
barnára égetett ,tömör, nagyszilárdságú, kopásálló, máz nélküli agyagáru, pl. tégla |
klocni |
tuskó döngölõ |
kõmûveskalapács |
univerzális téglaütögetõ és betontörõ szerszám |
kõmûveskanál |
íves végû szerszám, falazásnál avval terítik el egyenletesen a serpenyõvel felrakott habarcsot |
konténer |
hordozható nagy tartály, láda, az építõanyagot vagy törmeléket teszik bele |
kónusz |
gömbölyûre megmunkált él, csúcs, kúpos felület |
konvejer |
futószalag |
konzol |
tartópillér |
korcolás |
lásd falcolás |
korridor |
folyosó |
kórus |
itt karzat. |
kosárív |
három vagy több különbözőközéppontú és sugarú körívdarabból szerkesztett lapos ív |
koszorú |
a falak tetejét összefogó vasbeton szerkezet |
kõzetgyapot |
bazaltból, mészkõbõl készülõ könnyû, éghetetlen gyapot hõ- és hangszigetelésre |
kőfaragójegyek |
a középkori kőfaragók által - munkájuk elszámolása céljából - a faragott kőelemeken alkalmazott, bevésett betű-,szám- vagy geometrikus formákból levezethető jelek |
körtetag |
körtére emlékeztető keresztmetszetű díszítés, főleg a gótikus boltozati bordákra vagy a nyíláskeretekre jellemző |
kövér habarcs |
az átlagnál jóval több mész van a habarcsban |
kriccleres |
légbuborékos, selejtes anyag |
kupola |
félkör- esetleg ellipszis alaprajzú félgömb, vagy abból származtatott alakú boltozott szerkezet, amelyben felületi irányú és gyűrűs nyomóerők, illetve alsó részein gyűrűs húzóerők lépnek fel. Az utóbbiakat a szerkezet vastagításával, leterhelésével küszöbölték ki. |
kváder |
hasáb alakúra faragott szabályos építőkő, amelynek felülete a homlokzat síkján látható marad |
kváderezés |
vakolt homlokzaton a kváderkő falazat utánzása, csak vízszintes, vagy hálós fúgával, mélyítéssel |
kváderkõ |
faragott, pontosan illeszthetõ kõ, pillérek tetején lévõ talpkõ, melyen a pillér nyugszik |
kváderozás |
faragott kövekbõl alkotott falazat vízszintesen végigfutó, függõlegesen szakaszos hézaggal |
kvent |
ajtó, ablak kávája |
lábazat |
homlokzatok, oszlopok és pillérek terepcsatlakozáshoz, felfekvéshez kialakított része |
lábdeszka |
az állványzat szélére szögezett deszka, mely megakadályozza, hogy a kisebb téglák, törmelékdarabok a magasból a földre essenek |
lábzsák |
a palázó tetõfedõ ebbe lép, hogy biztonságosan tudjon a tetõzeten dolgozni |
lambéria |
fából, mûanyagból hornyos-csapos szélekkel kapcsolódó keskeny léc, többnyire falak belsõ burkolására |
laposvésõ |
puhább kövek, például téglafal faragására szolgáló vésõ |
laterna |
ablakokkal megnyitott tornyocska a kupolák tetején, ezen áramlik be a fény. |
libella |
vízszintes helyzetet beállító, ellenõrzõ mérõeszköz, helytelenül: vízmérték |
lichthóf |
világítóudvar, kis belsõ udvar |
loggia (ol.) |
homlokzaton megjelenő nyitott, belső térhez csatlakozó térrész |
malter (azaz habarcs) |
mész, cement és homok vizes keveréke |
manzárdtető |
(fr. Mansart nevéből) egy meredekebb, s felette egy laposabb hajlású síkkal létrehozott tető. |
markíz |
védõtetõ, oszlopokkal alátámasztott tetõ, kapu fölött kiugró széles eresz |
meander |
szögletes, vagy más, bonyolult vonalban, esetleg ismétlõdõ módon húzódó, kígyószerû díszítmény |
medalion |
kerek vagy elliptikus keret, befoglaló forma. |
meghúz az anyag |
szárad a habarcs |
mérmű |
jórészt körzővel szerkesztett rács, melyet főleg a gótikus nyílásokban alkalmaztak tagolóelemként |
metlahi |
padlóburkoló durva kerámia lap |
mezõsimító |
egykezes deszka nagyobb felületek simítására |
mosott kavics |
a válogatott sóderben csak egyforma nagyságú, tisztított kavics található |
murva |
apró kõzúzalék, tört kõ (borsókavics), helytelenül: sóder |
négyezeti torony |
a főhajó és a kereszthajó összemetsződése felett emelkedő torony |
nivella |
buborékos vízszintezõ |
nyereg |
a tetõléchez rögzített ülõalkalmatosság |
nyeregtető |
két általában azonos hajlásszögű tetősíkból álló felül egymással gerincben összemetsződő tető |
ogivális |
csúcsíves |
olaszbástya |
nagy kiterjedésű, a várfallal megegyező magasságú, annak vonalából az ötszög négy oldalával kiszögellő, a falszakaszok tűz alatt tartására szolgáló védőmű. |
opus caementicium (lat.) |
öntött fal, mely kőből, kavicsokból (adalékanyagból) és kötőanyagból (cementből, a rómaiak idején őrölt traszból, puzzolánból, santorin földből) áll össze. Ritkábban égetett mésszel a falban oltott és kötött kisebb-nagyobb kövekből áll. |
ornamentika |
díszítés, az épület egyes részeinek felületeit díszítő elemek |
orommező |
háromszögű, esetleg ívesen zárt, párkány tagozattal határolt homlokfelület, timpanon. |
oromszegély |
a lemeznek a szegélydeszkára hajlított része |
oromzat |
nyeregtető végeit lezáró fal, ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, vagy nyíláskeretek hasonló formájú lezárásai |
orsótér |
a két lépcsõkar közötti távolság neve |
oszlop |
kör keresztmetszetű függőleges alátámasztó elem |
oszlopfő |
(fejezet) az oszlop felső, általában faragott korornázó része. Terhet közvetít a gerendázatról a kisebb kersztmetszetű oszloptörzsre, ezért alakja lefele keskenyedő, és négyszögből kör alaprajzba vezet át. |
osztás |
annak meghatározása (a szarufa hossza alapján), hogy hány cserépsor kerül a tetõre |
ozmózis |
átszivárgás |
pajszer |
emelõ, veszítõ rúd |
pálcadísz |
domború, legtöbbször körív keresztmetszetű vékony tagolóelem. |
palló |
legalább kétcollos vastagságú deszka, elbírja a rárakott építõanyagokat, rajta állva dolgoznak a kõmûvesek a magasban |
patics fal |
függőlegesen vezetett ágakból és gallyakból szőtt falszerkezet, amelyet sárral vakoltak |
peristylium |
oszlopos tornáccal övezett udvar. |
perlit |
üveges, vulkáni kõzet hevítésekor keletkezõ duzzadt anyag, könnyû építõ- és hõszigetelõ anyagok (pl. perlitbeton) adaléka |
pihenõ |
többnyire lépcsõforduló, ide érve szusszanhat egyet a lépcsõn felfelé tartó |
pillér |
négyszög vagy sokszög keresztmetszetű szabadon álló függőleges támasz, melynek az oszlophoz hasonlóan fejezete és lábazata van. |
planírozás |
egyengetés |
pléh |
lásd bádog |
Pontalap |
Önállóan álló oszlopok alapjának megnevezése |
portál |
kapuzat |
portikusz |
(lat.) oszlopcsarnok,oszlopcsarnokos kapuzat. |
profil |
keresztmetszet. |
prokni |
törmelék |
protron |
boltív a két tartó vasgerenda között |
pucolás |
egyes vidékeken így nevezik a falazat külsõ-belsõ bevakolását (nem a valahonnét való elszaladást jelenti) |
rabicfal |
könnyû, vékony falszerkezet |
rabicháló vagy csirkeháló |
fém és fa vakolásánál, illetve sárfalak javító vakolásánál használt sûrû |
ramonádli |
tornyok csúcsának váza, amelyre a bádogozás kerül |
rihtolni |
kiegyenlíteni, egyenesbe hozni |
ritka malter |
túl vizes, azaz túl híg a habarcs |
rizalit |
(ol. kiugrás) az épület homlokzatsíkjából - rendszerint a teljes épület magasságában - kiemelkedő tömegrész, tagolás. A homlokzaton való elhelyezkedése szerint beszélünk közép- és sarokrizalitról. |
rizalit (rizolit) |
épület közepén vagy sarkán elõreugró homlokzatrész |
rohbau (robau) |
nyerstégla vakolatfelület |
rosta |
lyukat kör alakúak |
rostált sóder |
szitán, szitasoron áteresztett sóder, különbözõ méretû osztályozott kavics |
rotunda |
itt: körtemplom |
rozetta |
szirom, vagy rózsaszerû díszítõelem épületen belül és kívül, gipszbõl, mûanyagból |
rózsaablak |
főként a templomok főhomlokzatán alkalmazott kör alakú nagy kőrácsos ablak. |
runduló gép |
gömbölyítõ az ereszcsatorna félkörívének készítéséhez |
rusztika |
nyerskõ falazat |
salejzni |
bádogos munkáknál a borító vas |
sárgerenda |
a vályogfal tetején erre helyezik a gerendákat |
sátortető |
négy- vagy sokoldalú gúla alakú tető. |
Sávalapozás |
serpenyõ |
habarcs ládából, vödörbõl történõ kimerésére szolgáló szerszám |
síkfödém |
a teret lezáró vízszintes, felül járóburkolattal ellátott födém, amely két egymás fölötti teret választ el, vagy teret fed le ( zárófödém). Hagyományoa anyaga fa gerendasor, illetve fiók- és mestergerenda, és egy vagy többrétegű deszkázat. Korszerű formái helyszíni vagy előregyártott vasbetonból, esetleg kerámiabetétekel, vagy magas házakban acélszerkezettel, tégla, beton, kerámia és különböző hő- és hangszigetelő anyagok felhasználásával készülnek. Az utóbbi esetben gyakran különválk a terheket és a járófelületet hordó szerkezet, és aza alája függesztett, teret záró álmennyezet, helyet adva a szellőztető, világítási és egyéb berendezéseknek. |
simítás |
egyenletes vakolt falfelület kialakítása |
sisak |
a torony tetőzete. |
sitt |
bontási, építési törmelék, hulladék |
smoll |
a bádogoskalapács félköríves oldala |
sóder |
homokos kavics |
sorba rakni a téglát |
olyan téglasor, amelyben a függõleges fugák az alatta levõ sor közepére esnek, azaz kötik |
sovány habarcs, illetve beton |
kevés a habarcsban a mész, illetve a betonban a cement |
spachtli (spakli, spakni) |
simítókés, kaparókanál |
spaletta |
fából készült ablaktábla, sötétítõ |
spalettázás |
ablakok sarkánál az íves vakolatok képzése |
spaltni |
hézag |
spatulya |
falapocska (simításra használják) |
spiccvésõ |
hegyes szerszám a beton kilyukasztására, illetve a fölösleges részek letörésére |
srejbolás |
nyújtás (pl. bádoglemeznél) |
stéfalc |
pala- és cseréptetõnél a tûzfal melletti bádogszegély |
straholás |
a falazó zsinór kifeszítése két pont között |
stukatúr |
nádszövettel borított, bevakolt mennyezet, illetve ereszalja |
stukkó |
belső felületek díszítésére szolgáló speciális keverékű gipszvakolat, gipszplasztika |
szádfal |
talajba vert, egymáshoz hornyokkal kapcsolódó acélpallókból (szádpallókból) álló fal, föld megtámasztására, illetve vízzárásra |
szárny |
a főépülethez, tömbhöz folyamatosan vagy tetszőleges szögben kapcsolódó épületrész |
szegmentív |
körszeletből álló lapos ív. |
szemöldökpárkány |
nyílások felső keretelése. |
szendvics (-fal, -elem, -szerkezet) |
kissúlyú, teherbíró elem, két vékony szilárd külsõ héj közé rögzített töltõanyagból |
szeparé |
különszoba |
szikkatív |
(lakkot) szárító anyag |
szita |
hézagai négyzetesek |
szitasor (szabvány és Tyler) |
a beton adalékanyagának szemösszetétel szerinti szortírozására szolgáló eszközsor a kívánt szemcseméret biztosítására |
tablinum |
a római lakóházakban a bejárattal szemközti helyiség, a családfő szobája, lakomaterem, ebédlő. |
tahométer |
fordulatszámmérõ |
támpillér |
a boltozatok, boltívek oldalnyomását felvevő, a falat megerősítő, a fal síkjából kiugró függőleges faltömeg. |
termosztát |
hõfokkapcsoló |
tetõlétra |
palafedésnél, cserepek cseréjéhez készített, gerinchez rögzíthetõ létra |
timpanon (gör.) |
a kislejtésű (déli jellegű) nyeregtetős épületek egyenlő oldalú háromszög alakú, párkánnyal keretelt orommezője, vagy ablak- és ajtónyílások feletti hasonló alakú keretelés. |
tinktorál |
sûrû bükk-kátrány emulzió, szabadtéri faszerkezetek védelmére |
tipli |
csavarok beerõsítésére szolgáló, falba helyezett fa- vagy mûanyag pecek |
többrétegû vakolás |
nagyon egyenetlen falazat hibáinak eltüntetése több lépcsõben |
törni a cserepet |
megadott méretre szabni, faragni a tetõfedõ anyagot |
traktátus |
elméleti írás, pl. a festészetről, az építészetről, stb. |
traktus |
két szerkezeti rendszer, többnyire fal közötti helyiségsor. |
travertin |
sárgásfehér, könnyû, forrásvízi mészkõ - jól faragható, épületszobrász-kõburkoló alapanyag |
trógli |
hordágyszerû alkalmatosság, amelyen két ember a kívánt helyre viszi a téglát, esetleg kavicsot, törmeléket, földet |
úsztatott beton |
alapozóbeton, 30-50 %-ban tartalmaz köveket |
úsztatott kõ |
hígfolyós állagú betonba dobált kõdarabok, fõként az alap készítésénél |
ülőfülke |
a falba mélyített, az ablaknyíláshoz kapcsolódó fülke. |
vakolás |
a fal felületi egyenetlenségeit habarccsal eltüntetik, simára dolgozzák |
válaszfal |
belsõ térelválasztó vékony falazat |
vápalemez |
két sík találkozásába helyezett lemez |
ventilláció |
légcsere |
veranda |
két-három oldalról (üveg)fallal védett, az épületbõl kiugró, fedett elõhelyiség |
verébdeszkalemez |
lásd oromszegély |
villa rustica |
vidéki lak, földbirtok központjában levő lakóház gazdasági épületekkel. |
vimperga |
egyenlő szárú háromszög alakú, meredek (északi jellegű) oromzat ajtó- vagy ablaknyílások fölött. |
vinkli |
szeglet, szög (általában derékszög) |
vinklivas |
derékszögmérõ |
vízhányó |
anyagok függõleges szállítására való csigás vagy motoros emelõ |
vízorr |
párkányok, könyöklõk alján kialakított esõvíz elvezetésére való horony |
vízüveg |
hézagkitöltéshez, talajszilárdításhoz használt sziruphoz hasonló kötõanyag |
wulstni |
szélgömbölyítõ az ereszcsatornánál |
zárókő |
a boltozásnál legfelül, utolsóként elhelyezett általában díszített és kőfaragójeggyel ellátott kő. Ennek behelyezésével válik zárt szerkezetté, s így állékonnyá a boltozat. |
zokli |
párkány |
zúzalék |
aprított építési adalékanyag |
zúzott kõ |
durvább zúzalék, pl. vasúti töltéseken a sín aljzata |
zsalu |
sablon a betonozáshoz, boltívek készítéséhez |
zsalugáter |
lécszerkezetû kitámasztható ablaktábla |
zsaluzás |
vasbeton, betonelemek váza deszkából, amelybe a betont öntik |
zsanér |
csuklópánt (ajtón, ablakon, ill. bútoron) |
zsindely |
1-2 cm vastag ék keresztmetszetű fából hasított vagy fűrészelt tetőfedő elem. |
zsinórállvány |
segítségével tûzik ki az építmény pontos helyét |
zsugorfólia |
csomagolásra, szállításra szolgáló hõre zsugorodó mûanyagfólia |